ÉRVÉNYTELEN az a jogszabály, amelyet nem jogszabályban felhatalmazott jogalkotó alkot meg, vagy jogszabályban felhatalmazott jogalkotó nem úgy alkotja meg, ahogy azt jogszabály előírja. Magyarország Alaptörvényének megalkotásakor mindkét feltétel teljesült.

Magyarország Alaptörvényét NEM AZ ALKOTTA MEG, akit erre jogszabály felhatalmaz, és NEM ÚGY ALKOTTA MEG, ahogy azt jogszabály előírja.

.

Indokolás:

A Magyar Köztársaság 2010-ben törvényalkotó országgyűlési képviselőnek megválasztott 2/3-os többsége azonnal „alkotmányozásba” kezdett. Ehhez joguk volt.

Jogforrásként Magyarország Alkotmányára (Magyarország 1949. évi XX. törvénye, a Magyar Köztársaság Alkotmánya) hivatkoztak.

Magyarország Alkotmánya a preambulumban pontosan előírja, hogy meddig tart a 89-90-es Ideiglenes Alkotmány hatálya („hazánk új Alkotmányának elfogadásáig”), mivel lehet hatályon kívül helyezni (hazánk új Alkotmányával), és KI alkothatja meg hazánk új Alkotmányát (KI az alkotmányozó hatalom), amivel hatályon kívül lehet helyezni a hatályos Alkotmányt (2.§ (2) bek. „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé…”).

Tehát hazánk (Magyarország) új Alkotmányát – amivel hatályon kívül lehet helyezni a Magyar Köztársaság Alkotmányát (Magyarország Alkotmányát) – azt CSAK A NÉP ALKOTHATJA MEG, országgyűlési képviselőnek ehhez ’89 óta NINCS JOGA!

Ezért a képviselők nem is a preambulumra és a 2.§ (2) bek.-re hivatkoztak, hanem a 19.§ (3) bek. a) pontjára („Megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát”).

Mivel a Magyar Köztársaság Alkotmányát már 89-90-ben megalkották, ezért annak újbóli megalkotása már csak az Alkotmány MÓDOSÍTÁSA lett volna.

DE A KÉPVISELŐK NEM EZT TETTÉK, nem az Alkotmány módosítását alkották meg, hanem egy új jogszabályt alkottak, Magyarország Alaptörvénye néven.

Ezt is megalkothatták volna, de akkor nem a 19.§ (3) bek. a) pontjára kellett volna hivatkozni, hanem a b) pontjára, és hatályon kívül kellett volna helyezni az Alkotmány 77.§ (1) bek.-t.

De nem ezt tették. Mert akkor az Alkotmány hatályban maradt volna, és ők nem ezt akarták.

.

Ezért: Magyarország Alaptörvénye Új Alkotmányként JOGILAG ÉRVÉNYTELEN, JOGHATÁS KIVÁLTÁSÁRA ALKALMATLAN, és Új Alaptörvényként is ÉRVÉNYTELEN, mert annak meg hibás hivatkozással alkották meg.

Ha jól (helyes hivatkozással) alkották volna meg, akkor meg alkotmányellenes lenne.

Nem alkalmas arra, hogy Magyarország Alkotmányát hatályon kívül helyezzék vele, és nem alkalmas arra, hogy vele nemzetközi jog szerint érvényes új államot, jogfolytonos magyar államot hozzanak létre.

.

Fentiekre tekintettel Magyarország (ideiglenes) Alkotmánya továbbra is a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a magyar állam továbbra is a Magyar Köztársaság.

Az érvénytelen Alaptörvénnyel létrehozott Magyarország nevű alkotmányellenes diktatúra jogilag NEM ÁLLAM, NEM JOGFOLYTONOS MAGYAR ÁLLAM, ÉS NINCS JOGHATÓSÁGA a magyar állam állampolgárai felett. Csak egy politikusokból álló rablóbanda jogellenes diktatúrája a magyar állam állampolgárai felett. A 2012 óta alkotott joga nem jog, a diktatúra által létrehozott intézmények jogilag nem léteznek.

.

Ezt az alkotmányellenes helyzetet csak a magyar nép – a nemzetközi jogra („Minden népnek joga van az önrendelkezésre”.) és Magyarország Alkotmányára hivatkozva („minden hatalom a népé”) – állíthatja helyre.